eredeti méretAz iskolának négy évig, 1908-1912. között nem volt önálló épülete. A komoly munka folytatásához és elmélyítéséhez méltó keretet nyújtott az új iskolaépület a VIII. kerületi Vas utca 9-11-ben, ahol 1912 szeptemberében kezdődhetett el az oktatás.

 Az iskolapalotaként emlegetett épület valóban minden szempontból megfelelt a kor követelményeinek: kielégítette a nevelés, a higiénia és a kereskedelmi szakoktatás céljait. Bárczy István polgármester építőprogramjának első ciklusában kapott megbízást Lajta Béla építész a kivitelezésre, s a saját tervei alapján impozáns épületet emelt.

 A merész, függélyes szerkezetű homlokzat, az erősen kiképzett pillérek, a mértéktartóan díszített rizalitok kiemelik a négyemeletes épületet a bérházak jellegtelen egyhangúságából. De nemcsak a homlokzat, hanem az egész épület – a legapróbb részletekeredeti méretig – modern és célszerű.

Lajta Béla – Bartók és Kodály munkásságát követve – a népi építészet és iparművészet emlékeit gyűjtötte azzal a céllal, hogy ezeket – a modern építészet alapelveinek és formáinak alkalmazásával – felhasználja egy újabb magyar építészeti stílus alapjaiként. Lechner Ödön és Kós Károly mellett Lajta Béla (1875-1920) volt a századforduló harmadik jeles s az előbbiekkel egyeeredeti méretnrangú építésze. A fiatal Lechner-tanítványból a modern törekvések magyarországi vezéralakja lett.

Rövid építészi pályafutása alatt több kitűnő épületet tervezett, elsősorban Budapesten. Legszebb alkotásai közé tartoznak a VII. kerületi Rákóczi út 18. számú (ma Fővárosi Gázművek) épület, az V. kerületi Martinelli tér 5. számú ún. Rózsavölgyiház, az egykori Gyermekszínház, ma Új Színház épülete (V. kerület Paulay Ede utca 35.).

A Vas utcai "iskolapalota" az egyik legszebb példája a Lajta Béla tervezte épületeknek. Gyönyörűen festett mennyezetei és fémdomborításai, a   bejárati falakjelképes körreliefjei, amelyeknek motívumai egyszerre hirdetik a kereskedelem nemzeti mivoltát (székely és nagyalföldi minták) és nemzeten túli jellegét (mozdony, léghajó, postagalamb stb.), valamint a kereskedelmi iskola feladatait. Épületeit nem elsősorban a népies ihletésű díszítések teszik modernné, hanem a jól működő térkapcsolatok, az épületrészek funkció szerinti szétválasztása. A korszak általános szokása szerint az építész egyben iparművész is, s ezt bizonyítja, hogy Lajta maga tervezte nemcsak a falakat, ajtókat díszítő motívumokat, hanem a bútorokat, berendezési tárgyakat, melyek díszítőelemei összhangban vannak az épületet ékesítő motívumokkal.

Az 1912-13-as tanévről hírt adó évkönyv a következőképpen jellemzi az épületet:
"És Lajta Béla e nem mindennapi feladatának eleget is tett. A Vas utca 9-11. szám alatt fekvő telken, amelyen éveken keresztül kis óvodaépület állott, négyemeletes palotát emelt, amely az utca házai közé iktatva, a szűk fronton főleg merész függényes szerkezetével, erősen kiképzett pilléreivel, a vasépítkezés szilárdságával már messziről elárulja, hogy ennek az épületnek a bérházak megszokott sorai között ünnepélyes rendeltetése van. A főkapubejárat székelyajtók fafaragványaiból, felső-magyarországi ácsok mestermunkáiból és nagyalföldi lányok hímzéseiből vett magyaros motívumai a kereskedelem nemzeti mivoltára, a kereskedelem szimbólumai: a mozdony, repülőgép, postagalamb, annak internacionalitására utalnak."

  Az iskola feladatát, a gyakorlati életre való felkészülés fontosságát hirdeti a főbejárat fölött a latin közmondás: "Non scholae, sed vitae discimus".

(Nem az iskolának, az életnek tanulunk.)eredeti méret

Az épületbe lépve szemünk elé tárul a földszint tágas, bár sötét aulája, mennyezetén jellegzetes, "a parasztmenyecskék kendőiről vett mintákkal". Jobbra a tornaterem bejárata, mellette az alapításra emlékeztető tábla látható. Ugyancsak a földszinten található Pór Bertalan "Az ifjúság a tanítómesterrel" című mozaikképe, amelynek alkotója a "Nyolcak" művészcsoport legaktívabb, legmarkánsabb tagja volt.

Az I. emeletre impozáns lépcsősor vezet, ahol az első fordulóban találjuk eredeti alakjában az I. világháborúban elesett tanulók emlékművét, melynek felállítását 1924-ben az iskola Széchenyi Ifjúsági Köre kezdeményezett. Lux Elek szobrászművész alkotásának ellenértékét saját bevételből és adományokból gyűjtötték össze, s 1933-ban állították fel.

Az épület 1912-ben nemcsak az akkori jelennek, hanem a jövőnek is épült: tágas folyosói, a ruhatári részlegek (amelyeket ma már sajnos nem eredeti funkciójukban használunk), a tantermek a mai igényeknek is megfelelnek. A korabeli leírás szerint

"az osztályokba vezető ajtók csillagszerű ragyogó színekben pompázó díszítésekkel a magyar parasztházak bejáratára emlékeztetnek A tantermek hatalmas ablakokkal, könnyen mosható csempefalazattal, és váltakozó nagy táblákkal vannak ellátva".

 

eredeti méret eredeti méret

  E mondatokat akár ma is fogalmazhattuk volna, a táblák, a csempefal ma is jellemzője a tantermeknek – bár mint ahogy az ajtók zöldje – kissé megkopva őrzik régi szépségüket.

eredeti méretA tanári szobában kazettás mennyezetet, a tanároknak faragott díszítéssel ellátott szekrényeket alakítottak ki.

eredeti méretAz eredeti lámpáknak sajnos csak töredéke van meg, melyeket néhány, ma már iparművészeti emléknek számító berendezési tárggyal együtt, féltve őrzünk. Ennek eredményeként a tanári szobát, az igazgatói és az igazgatóhelyettesi irodát Lajta-bútorok díszítik, s itt többféle módon kialakított lámpatesttel is találkozhat a szemlélődő.

  Az 1923-1924-es tanévnek jelentős esemény volt a Kereskedelmi Szakkönyvtár megalapítása, amely azt jelentette, hogy a meglévő könyvtárhelyiségben, koncentráltan fejlesztik a szakmai könyvállományt, s célként a felnőttek továbbképzését, a szaktudományok terén való önálló búvárkodást jelölték meg. A könyvtár 1106 kötettel indult, de az adományozás és tervszerű beszerzés eredményeként 1926-ban már 2357 kötet meglétéről ad tudósítást az Évkönyv. E könyvtár eredeti berendezésével ma is a negyedik emeleten található, s több mint 16 000 kötettel együtt szolgálja a felnőttek és a diákok tudásigényét.

eredeti méret A könyvtár helyisége tetővilágítással, ferde asztallapjaival a leglátogatottabb helyisége iskolánknak.

 eredeti méretBejáratával szemben, a falfordulóba építve egy stilizált bölcs bagoly ül.
Ez és a homlokzaton elhelyezett hat társa méltán hirdetik, hogy a tudomány hajlékában járunk.

  A 3. és a 4. emeleten két előadótermet találunk (vegytani, és természet tudományi), melyeket az elmúlt év során – az eredetivel megegyező módon – újítottak fel, megőrizve mindkét előadóterem emelkedő padsoros berendezését és a nagyméretű kísérleti, előkészítő tanári asztalt.


Ma is rendeltetésszerűen funkcionálnak az előadókhoz tartozó kiegészítő helyiségek, szertárákat, melyek igazolják, hogy magas szakmai szinten folyt és folyik itt ma is az oktatás.

E-napló

 

ALAPÍTVÁNY

Iskolánk alapítványa: Széchenyi 200 alapítvány. Kérjük, hogy amennyiben támogatni kívánja iskolánk diákjait, akkor az adója 1 %-át az alábbi adószámra utalja:

18004298-1-42

Bővebben...

 

Elérhetőségeink

Budapesti Gazdasági SZC Széchenyi István Kereskedelmi Szakgimnáziuma

1088 Budapest, Vas utca 9-11
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
telefon/fax: +36 1 338 4480
Igazgató: Jakab Szilvia
 
Gazdasági iroda: Bogáti Árpád
telefon: +36 1 338 4592 
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.